Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titok tárgya lehet. Amennyiben az ajánlattevő nem egységes gyártói adatlapot nyújt be, hanem az egyenértékűségről nyilatkozik, nyilatkozatát szerencsés két részre osztani. Az üzleti titok szempontjából nem érzékeny részre, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...utal a formanyomtatvány tartalmával kapcsolatos kötelezettségre, mely ahhoz szükséges, hogy az ajánlattevők tudják, milyen részletességű nyilatkozat benyújtására van szükség az ajánlattétel kapcsán.A Kbt. 57. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Egységes nyilatkozat alkalmassági követelményeknek megfelelésről

Kérdés: Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban lehet-e egységesen ajánlattevőként nyilatkozni arról, hogy minden alkalmassági követelménynek megfelelek, vagy minden esetben mindent külön jeleznem kell?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevőnek a formanyomtatvány IV. részében szereplő, az alkalmasságra vonatkozó minden információt ne kelljen megadnia már a nyilatkozattétel szakaszában. Ezt a rendelet 2. §-ának (5) bekezdése teszi lehetővé – hivatkozva a 2. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] ...a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolások helyett előzetes bizonyítékként a gazdasági szereplő naprakész nyilatkozatából álló egységes európai közbeszerzési dokumentumot is el kell fogadnia előzetes bizonyítékként annak megerősítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...minősített adathoz – az e törvényben meghatározott kivételekkel – kizárólag személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult felhasználó a felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 56. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:– a Kbt. 56. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Cégállapot ellenőrzésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot kért arra, hogy van-e folyamatban változásbejegyzési eljárás cégadatainkkal kapcsolatban, illetve nyújtottak-e be változásbejegyzés iránti kérelmet. Erre miért van szükség, ha úgyis ellenőrzi a cégállapotot az ajánlatkérő? Rendelkezik erről az igényről a Kbt. vagy valamelyik végrehajtási rendelete?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig, amíg annak elbírálása folyamatban van.Erre tekintettel kell bekérnie az ajánlatkérőnek az ajánlattevőtől az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy nyújtott-e be változásbejegyzési kérelmet, és ha igen, magát a kérelmet is, mert ennek ismerete is szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosról a hazai adatbázisok nem rendelkeznek részletes információval, így a továbbiakban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a nyilatkozat valós tartalmának ellenőrzése. Amennyiben az ajánlattevő számára rendelkezésre állnak bizonyítékok a nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Béremelés teljesítésének igazolása

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?
Részlet a válaszából: […]  Sajátos módon – mint arról korábbi számunkban már írtunk – aközbeszerzések vonatkozásában a kérdés szerinti új kizáró okot nem aközbeszerzésekről szóló törvényben találjuk, hanem a kérdésben idézettmunkavállalói béremelésről szóló jogszabályban. A 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
1
2
3