Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...sem zárja ki a fenti Kbt. 35. § (7) bekezdést. Egyéb kommunikáció keretében erre semmilyen módon nincs lehetőség, hiszen egyéb nyilatkozattétellel pedig nem tud az ajánlatán módosítani az ajánlattevő. Javasolható, hogy a konzorciumi tag törlésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezést nyújtott be. Ekkor a KEF rendelkezésre bocsátja a közbeszerzési dokumentumokat. Kiegészítő tájékoztatás kérése, ajánlat (nyilatkozat) kizárólag a KKP-on keresztül nyújtható be.A DBR előzőekben meghatározott érvényességi, fennállási ideje alatt bármikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes),az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titok tárgya lehet. Amennyiben az ajánlattevő nem egységes gyártói adatlapot nyújt be, hanem az egyenértékűségről nyilatkozik, nyilatkozatát szerencsés két részre osztani. Az üzleti titok szempontjából nem érzékeny részre, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenség vizsgálata az ajánlatkérő törvényi feladata, nem látjuk akadályát annak, hogy e körben az ajánlatkérő írásos nyilatkozatot kérjen be az eljárásban részt vevő gazdasági szereplőktől.A második kérdésre válaszolva jelezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőségetbiztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások ésnyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlatrészeként benyújtásra előírt egyéb iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.