Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...és sokkal inkább a funkcionális elvárásokra koncentrálni. Az igazolás során természetesen a termékleírás, adatlap, gyártói nyilatkozat formáját is érdemes előírni, függően attól, milyen lényeges követelményt kíván az ajánlatkérő vizsgálni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartás nem alkalmazandó, az eljárási cselekményekről készült dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok – ahol valamely kapcsolattartási formát e törvény kifejezetten nem kíván meg – teljesíthetőek:a) postai vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot nyújtottak be – a)-f) pontok.A 124. § szerinti határidő mindkét felet köti. Amennyiben esetünkben az ajánlattevő nem tesz nyilatkozatot, nem áll el a szerződéskötéstől, az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a második helyezetthez fordulni. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően kell ajánlatátelkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen azajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, aszerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásátmegelőző üzleti év mérlegéről, feltéve, hogy a kérelmezőnek beszámolásikötelezettsége áll fenn. 2. Pénzintézeti nyilatkozat A kérelmező alkalmatlan, amennyiben a pénzintézetinyilatkozat értelmében fizetési kötelezettségeinek időben nem tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...úton továbbított és tárolt adatokat is,így különösen a levél, a távirat, valamint a távgépírón és telefax útján közöltnyilatkozat, továbbá a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírássalellátott elektronikus dokumentumba foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...(felvonulási épület,villamos energia, építőgép, kiviteli tervek stb. rendelkezésre bocsátása);– a dokumentáció tervezőjének nyilatkozata a jogszabályok, aműszaki és egyéb előírások, valamint az alapadatokban és okiratokban foglaltkövetelmények betartásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.