Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy nem csupán a jelen lévő felek által egyidejűleg aláírt megállapodás minősül írásba foglaltnak, hanem az a jognyilatkozat is, amelynek közlésére úgy kerül sor, hogy lehetőség van a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre – azaz a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referenciaigazolás vagy nyilatkozat nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...több szakaszból álló eljárásokban akkor kell a részvételi jelentkezésben a kizáró okok tekintetében már benyújtott igazolást vagy nyilatkozatot ismételten benyújtani, ha a korábban beadott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetként – 10. § (2) bekezdés.Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában

Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően elő­írt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben egyes tevékenységek folytatására az ajánlatkérő nem kért külön igazolást, úgy el kell fogadnia az ajánlattevő saját nyilatkozatát. Amire egyedül lehetőség van, az a szerződésszegő magatartás bíróság általi megállapítása. Ez az egyetlen eset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Összeférhetetlenség tisztázásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?
Részlet a válaszából: […] ...fórum előtt igazolnia kell e kötelezettség teljesítését, erre nem lesz képes. Összeférhetetlenség esetén valóban távolmaradási nyilatkozatot kell azzal aláíratnia, akivel kapcsolatban felmerül a Kbt. összeférhetetlenségi szabályának megsértése, jelesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Bírósági jogorvoslat közbeszerzési ügyekben

Kérdés: Változtak-e a közbeszerzési ügyekben a bírósági felülvizsgálat, bírói út szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalást, azonban ennek időkorlátja van: a felperes a keresetlevélbenterjeszthet elő ilyen kérelmet, az alperes pedig a keresetlevélre tettnyilatkozatában kérheti. A kérelmek előterjesztésének elmulasztása miattigazolásnak nincs helye, ebből következően később már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Vállalkozások minősítése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
Részlet a válaszából: […] ...bármikor kérhetiminősítését és a hivatalos jegyzékbe vételét az előírt adatok, tényekbemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumokcsatolása mellett.[A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (jegyzék) aKözbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] ...igazolásait akizáró okok vonatkozásában. E körben a Kbt. úgy fogalmaz, hogy az ajánlathoznem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket azajánlattevő a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve ha a korábbanbenyújtott igazolás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2