Nyilatkozatok feltöltése részajánlattétel esetén

Kérdés: Hogyan oldhatom meg az elektronikus rendszerben azt, hogy több részre jelentkezem ugyan, de csak egy részre tölteném fel mind a 20 nyilatkozatot? Ezek némelyike bizonyos részek tekintetében felesleges, de kéri az ajánlatkérő. Ezt a dokumentummennyiséget kell egyenként feltöltenem az összes részhez? Megoldás lehet-e, ha csak egyhez töltöm fel, és a többinél arra hivatkozom, vagy ha "összecsomagolom", és mindegyikhez feltöltöm, még ha nem is releváns valamennyi rész esetében?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumok feltöltése minden egyes részhez nem oldható meg, azaz egyenként kell feltölteni azokat. Az ajánlattevő nem hibázik akkor, ha a nyilatkozatokat együttesen egy file-ban rendezi, hiszen tartalmilag szükséges, hogy feltöltsék. Ha minden nyilatkozat egy file-ban található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referenciaigazolás vagy nyilatkozat nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...több szakaszból álló eljárásokban akkor kell a részvételi jelentkezésben a kizáró okok tekintetében már benyújtott igazolást vagy nyilatkozatot ismételten benyújtani, ha a korábban beadott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetként – 10. § (2) bekezdés.Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosról a hazai adatbázisok nem rendelkeznek részletes információval, így a továbbiakban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a nyilatkozat valós tartalmának ellenőrzése. Amennyiben az ajánlattevő számára rendelkezésre állnak bizonyítékok a nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.