Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint elsősorban a gazdasági szereplők tájékoztatása, a minőségi eljárás-előkészítés:"28. § (4) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...értékelés folyamatára. Amennyiben egyértelműen az értékelés során bevonásra kerül, hiszen az alábbi 25. § (2) bekezdése alapján nyilatkozatot kellett tennie, úgy a következő kérdés a kapcsolt vállalkozás vezetőjének vizsgálata."25. § (2) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...kereteit. A 25. § (1) bekezdése a megelőzés és feltárás szükségességét, a (2) bekezdés az eljárásba bevontak nyilatkozati kötelezettségét, a (3) bekezdés az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét írja elő. A definíciót valójában a Kbt. 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] A megengedett szerződésmódosítás részletszabályait a Kbt. 141. §-a tartalmazza. A kérdés szerinti eset megítélésekor először is annak van jelentősége, hogy a végrehajtott szerződésmódosítás lényegesnek minősül-e. A Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. összeférhetetlenségi szabályával összhangban kell eljárnia, melyet köteles dokumentálni. Az összeférhetetlenségi szabály pártatlanságot és függetlenséget feltételez, amely egyben azt is jelenti, hogy az összeférhetetlen képviselő semmilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...ha– az a közbeszerzési eljárás során, illetve a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételei fennállnak;– az a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] ...úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni– az eljárás előkészítése során a 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra,– a szerződés megkötésére és– az adott esetben a szerződés megkötését követően kezdeményezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetként – 10. § (2) bekezdés.Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül résztvettek. A logika olyan szempontból fordított, hogy az ajánlattevőket kezdi elkizárni, és tőlük kér távolmaradási nyilatkozatot.De ettől még az ajánlatkérő felelőssége, hogy ne vegyenrészt a bírálóbizottságban és a felhívás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2