Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a kapcsolódó nyilatkozatokat újra meg kell tenniük a DBR-ben részes feleknek annak érdekében, hogy érvényes ajánlatot tehessenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...kereteit. A 25. § (1) bekezdése a megelőzés és feltárás szükségességét, a (2) bekezdés az eljárásba bevontak nyilatkozati kötelezettségét, a (3) bekezdés az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét írja elő. A definíciót valójában a Kbt. 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre – azaz a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] ...nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes) – a) és b) pontok, az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...pontja ugyanakkor az ügynek, hogy maga a kérelmező sem határozott meg sem a hivatalbóli kezdeményezésében, sem a tárgyalási nyilatkozatában olyan paramétereket, amelyek az adott, specifikus piac sajátosságaira tekintettel alkalmasak lennének arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát.Az elmondottakból látható, hogy a DBR hosszú távon képes biztosítani a folyamatosan igényelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] ...nem a valóságnak megfelelően szolgáltat adatot az ajánlattevő, vagy nem tud eleget tenni igazolási kötelezettségének, bár a korábbiakban nyilatkozatot tett ennek ellenkezőjéről.Utóbbi rendkívül sok problémát okoz, hiszen megtörténhet, hogy nem pont arról szól a referencia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati kötöttség, mely jelen esetben nem sérült, tekintettel arra, hogy a kapacitást nyújtó szervezet igénybevételére vonatkozó nyilatkozat nem minősül tartalmi megajánlásnak, azaz olyan ajánlati elemnek, melyet a Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése alapján ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...alapján készítette el. Ezt támasztja alá az ajánlatkérő észrevételéhez csatolt, a tervező cég képviselője által is aláírt nyilatkozat, mely eredetileg még a szabálytalansági eljáráshoz készült, azonban a jogorvoslati eljárás megindulása miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.A (2) bekezdés szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
1
2