Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben az ajánlatkérő valamely nyilatkozat megtételét írja elő, annak meg kell felelni. Amennyiben formai szempontok miatt történik az érvénytelenítés, mert például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg nem formai, tartalmi jellegének elhatárolása szempontjából az bír jogi relevanciával, hogy az ajánlatkérő mely dokumentumokra, nyilatkozatokra vonatkozóan írta elő az elektronikus dokumentum informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeit, különös figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 62. § (1) bekezdésének alábbi kizáró okát, ha hiánypótlást követően sem nyújtja be megfelelően az igazolásokat, nyilatkozatokat az eljárás során a nyertes ajánlattevő.A kizáró ok az alábbiak szerint szól:"... az adott eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titok tárgya lehet. Amennyiben az ajánlattevő nem egységes gyártói adatlapot nyújt be, hanem az egyenértékűségről nyilatkozik, nyilatkozatát szerencsés két részre osztani. Az üzleti titok szempontjából nem érzékeny részre, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni – Kbt. 98. §-ának (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...és adokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerintnem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal,dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. Végül a (3) bekezdés akként rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Műszaki tartalommal kapcsolatos hiánypótlás

Kérdés: Lehet-e a műszaki tartalommal kapcsolatosan olyan hiánypótlást kérni, hogy pontosítsa az ajánlattevő, mit ért műszaki tartalom alatt? Előfordul, hogy nem egyértelmű az ajánlatkérő számára a műszaki leírás megfogalmazása. Vagy ilyenkor az ajánlatkérő hivatkozhat az ajánlattevőnek arra a kötelező nyilatkozatára, miszerint elfogadja a felhívás és a dokumentáció feltételeit? A Kbt. szerint a hiánypótlás során "ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni". Az ellenszolgáltatás minden esetben elbírálási szempont, ami összefügg a műszaki tartalommal. Ezek szerint a műszaki tartalommal kapcsolatosan nem lehet semmiféle (kiegészítő, pontosító, tisztázó) hiánypótlást kérni?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a műszaki tartalom, amelyet az ajánlattevőmegajánlott, nem volt közvetlenül bírálati szempont, úgy hiánypótlás kérhető.Mivel közvetett módon minden összefügg a műszaki tartalommal, ezért ezt aszabályt nem szabad ilyen megszorítóan értelmezni. A 83. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Felvilágosításkérés minősítése

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassággal, illetőleg azajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatosnem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázásaérdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ajánlattevői nyilatkozat szükségessége

Kérdés: Mi az értelme az ajánlattevőt arról nyilatkoztatni tételesen, hogy milyen dokumentumokat csatolt az ajánlatához?
Részlet a válaszából: […] ...általösszeállított dokumentációnak kötelező eleme egy jegyzék, amelyen azajánlatkérő feltünteti mindazokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeketaz ajánlattevőnek ajánlata részeként be kell nyújtania. Építési beruházásesetén kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Eredményhirdetést követő hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az eredményhirdetést követően van még lehetőség hiánypótlásra?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,– a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagya dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2