Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...vitarendezések eredményeként húzódott el a szerződés megkötésére rendelkezésre álló időszak.Ebben az esetben tehát szükséges a nyilatkozattétel az ajánlattevő részéről, hogy fenntartja-e ajánlatát. A késői szerződéskötésnek nincs ugyanakkor akadálya, sőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...pontja ugyanakkor az ügynek, hogy maga a kérelmező sem határozott meg sem a hivatalbóli kezdeményezésében, sem a tárgyalási nyilatkozatában olyan paramétereket, amelyek az adott, specifikus piac sajátosságaira tekintettel alkalmasak lennének arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti elektronikus árlejtést folytat le.Mivel nincs alkalmassági követelmény meghatározására lehetőség, továbbá a kizáró oki nyilatkozatokat sem kell benyújtani az ajánlattétel során, valójában az ajánlattétel csak egy regisztrációs kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelően akár az alkalmassági igazolás elvi elvetésének, mégis, a referencialevél, azaz a szerződést kötő másik fél saját nyilatkozata lesz az irányadó, annak részleteit az ajánlattevőnek nem kell igazolnia. Az ajánlatkérő tehát előre jelzi, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Minősített ajánlattevők jegyzéke

Kérdés: 2012-től hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére? Az új Kbt.-ben nem találtam erre szabályozást.
Részlet a válaszából: […] ...bármikor kérheti minősítését és a hivatalosjegyzékbe vételét az előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások,nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett. A jegyzékbe vétel érvényességiideje a bejegyzést követő naptól számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró okok előírása nemkötelező, ha azonban megtörténik, úgy az igazolás módja egyszerű eljárásrendbenaz ajánlatkérő egyszerű nyilatkozata.A Kbt. 62. §-ában pedig az alábbiak szerint módosult aszabály, amely a korábbi előírás pontosításának felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról ésugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szólónyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetvemikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...– Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése.Fentiek ugyanis nem kötelezik az ajánlatkérőt arra, hogy aszerződést megkösse a benyújtott nyilatkozatok hiányában. Ezt nem is javasoltmegtenni, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő felelősséggel tartozik azért,hogy csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékokalapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapjánkell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magaseljárási költség összegét mérsékelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...alapján köteles meghatározniaz ajánlatkérő azzal, hogy egyrészt a 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontjaszerinti esetben egyszerű nyilatkozat is elfogadható, másrészt az alkalmasságraegyéb objektív alapú előminősítési szempontot és igazolási módot is előírhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.