Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy nem csupán a jelen lévő felek által egyidejűleg aláírt megállapodás minősül írásba foglaltnak, hanem az a jognyilatkozat is, amelynek közlésére úgy kerül sor, hogy lehetőség van a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Szerződéskötés bírósági felülvizsgálat esetén

Kérdés: Jogorvoslattal éltünk az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, mert megítélésünk szerint szabályszerű eljárás esetén mi lettünk volna a nyertesek. A DB az ajánlatkérő döntését helybenhagyta. Bírósághoz fordulunk. Az ajánlatkérő ilyenkor megkötheti-e a szerződést az általa nyertesnek hirdetett ajánlattevővel? Mi a teendő, ha a bíróság nekünk ad igazat?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Szerződések megtámadhatósága

Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésekettartalmazzák:– Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülménytekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, hatévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.– Jogi kérdésben való tévedés címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottsághoz.A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügyirataival – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – akeresetlevél beérkezését követő három munkanapon belül továbbítja a bírósághoz.A perre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...az összesajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáróokokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőlegaz ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásraelőírt egyéb iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Eljárás törvénybe ütköző eredmény kihirdetése esetén

Kérdés: Az eredményhirdetés után vettük észre, hogy a kihirdetett eredmény a Kbt.-be ütközik. Az eredményhirdetésen valamennyi ajánlattevő megjelent, az írásbeli összegzést részükre átadtuk. Hogyan korrigálható a kérdés szerinti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötés új időpontjánaklejártáig történő fenntartására. Ilyenkor az ajánlattevő ajánlati kötöttsége -eltérő nyilatkozat hiányában – a szerződéskötés új időpontjának lejártáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Nem megfelelően benyújtott ajánlati biztosíték meghatározása

Kérdés: Ajánlati biztosíték esetében az előírtaknak nem megfelelően benyújtott biztosíték pontosan mit jelent? Kizárhat-e az ajánlatkérő, ha a biztosíték dátumai, összege lehívhatósága megfelel, csupán a kiadott garanciaformától pár vesszővel, alaki dolgokkal tér el?
Részlet a válaszából: […] ...eleget tennie.Ez azt jelenti, hogy a bankgaranciát kiállító banknak az ajánlatkérő általmeghatározott feltételekkel kell a bankgarancia-nyilatkozatot kiállítania, azaza meghatározott érvényességi időtől nem térhet el, és az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlataiknak a szerződéskötés újidőpontjának lejártáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlatikötöttsége – eltérő nyilatkozat hiányában – a szerződéskötés új időpontjánaklejártáig tart.Erről azonban ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempont meghatározása alapján a kérdés szerintikülön minősítési szempontról való rendelkezés valóban a Kbt. 1. §-ának (2)bekezdésébe ütközik, amelynek alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget ésegyenlő bánásmódot kell biztosítania az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.