Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, amikor is felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése, de ezt nem fejti ki részletesen. Ez az a helyzet – véleményünk szerint -, mely a fenti szabályozás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] ...az szerepel, hogy az érintett kapacitást nyújtó szervezeti nyilatkozatnak kell tartalmaznia a meghatalmazást az EKR-ben történő nyilatkozattételre vonatkozóan.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az alkalmasság igazolásához igénybe vett más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az ajánlattevőnek egyértelműen tudnia kell igazolnia a szándékosság hiányát és a megfelelő gondosságot, ahogyan eljárt a nyilatkozattétel során. Komolyan kell ugyanakkor venni ezt a kockázatot, és egyértelmű nyilatkozatot tenni arról, hogy miből adódhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Előzetes nyilatkozat alkalmassági követelményekről

Kérdés: Az EKR-ben általában mindenki az "alfa" pontot kéri csak, de nem tudom lenyitni az EEKD-t, hogy megadjam az adatokat. Nálunk az irányelv az, hogy minden információt korábban megadunk – hogy a hiánypótláson is korábban legyünk túl –, de itt ezt nem tudom megtenni. Hogyan adhatók meg így az adatok?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum úgy van leképezve, ahogyan az az Európai Bizottság online szolgáltatásában is kialakításra került. Azaz az ajánlatkérő eleve azt az információtartalmat kéri és jelöli be az EEKD-ban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően az ajánlatkérőnek legalább ezekre hivatkoznia kell, azaz az eltiltott – g) pont -, a hamis adatszolgáltatás vagy hamis nyilatkozattétel miatt korábbi vagy érintett eljárásból kizárt – h) és i) pontok -, valamint az ún. offshore cégek – k) pont -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...ésjelenleg hatályos Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja megengedő szabályozásttartalmaz, mivel lehetővé teszi a forgalomra vonatkozó nyilatkozattételesetében azt, hogy az időtartam igazodjon az adott gazdasági társaságlétrejöttének időpontjához, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.