Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...az adott jogkérdést, és ennek megfelelően másként is nyilatkozik. Az eltérő értelmezés véleményünk szerint kifejezetten szándékos nyilatkozattétel adott formában, ahol az ajánlattevőnek azt kell igazolnia, hogy logikusan juthatott arra a következtetésre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...szükséges fennállnia a hamis adatszolgáltatás megállapításakor. Ez az eset és a hazai joggyakorlat is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyilatkozattétel során az ajánlattevőknek komolyan foglalkozniuk kell annak kockázatával, hogy esetlegesen nem vagy nem megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az ajánlattevőnek egyértelműen tudnia kell igazolnia a szándékosság hiányát és a megfelelő gondosságot, ahogyan eljárt a nyilatkozattétel során. Komolyan kell ugyanakkor venni ezt a kockázatot, és egyértelmű nyilatkozatot tenni arról, hogy miből adódhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...424/2017. (XII. 19.) kormányrendelet külön nem tér ki az EEKD aláírására, hanem egységes szabályt fogalmaz meg általános értelemben a nyilatkozattételre az EKR-ben az alábbiak szerint.Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési dokumentumon kívül. Véleményünk szerint nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...következően az ajánlatkérőnek legalább ezekre hivatkoznia kell, azaz az eltiltott – g) pont –, a hamis adatszolgáltatás vagy hamis nyilatkozattétel miatt korábbi vagy érintett eljárásból kizárt – h) és i) pontok –, valamint az ún. offshore cégek – k) pont –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ún. távolmaradási nyilatkozat megkérése az ajánlatkérő véleménye szerint potenciálisan összeférhetetlen gazdasági szereplőktől. A nyilatkozattétel iránti igény elmaradása azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő ne zárhatná ki azt az ajánlatot, melyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Nem magyarországi letelepedésű résztvevők nyilatkozattételi kötelezettsége

Kérdés: Hol írja azt a Kbt., hogy a nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőknek (alvállalkozóknak) nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen igazolások felelnek meg a Kbt. szerinti kizáró okok hiányának igazolására a letelepedés országának jogrendszerében? Előírható-e ilyen tartalmú nyilatkozat megtétele kötelező jelleggel?
Részlet a válaszából: […] A nyilatkozat nem az ajánlattevő feladata, hanem azajánlatkérő kötelezettsége, hogy tisztában legyen azzal, mit kérhet a nemmagyarországi letelepedésű ajánlattevőktől. Ennek elősegítésére irányul aKözbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 2006. évi 68....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.