Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmára. Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönítettmódon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...és (2) bekezdésére. E szerint azajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben -közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevőazonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezése, miszerint azajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben -közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A törvényalapelveivel összhangban azonban az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőneklehetősége van arra, hogy az ajánlatában -kifejezetten és elkülönített módon,mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthassa, a (2)bekezdés szerint azonban az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.