Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény(Art.) 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásábólnyilvánosságra hozott adatokból, az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetésidőpontjára vonatkozóan.A (6) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...8/C. §-a és az adóhatóságnak a 2003. évi XCII.törvény (Art.) 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságrahozott adatokból, az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjáravonatkozóan.Az ajánlatkérő a (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...várhatóanmódosuló szabályok szerint egy nagyon fontos feltétele van annak, hogy azajánlatban lévő üzleti titok ne kerüljön nyilvánosságra, azaz például egyesetleges iratbetekintés során más ajánlattevő ne juthasson ezen információkbirtokába. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésalapján a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozói közötti kifizetésekről isköteles közzétenni tájékoztatót, így a teljes nyilvánosság az irányadó aszerződés teljes pénzügyi folyamatára.A teljesség kedvéért utalunk arra, hogy a teljesítés körébena Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmára. Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönítettmódon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...következőrendelkezés lép: az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönítettmódon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...-a következő jogszabályhelyekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek egyrésztmeghatározzák az üzleti titok fogalmát, másrészt pedig azok nyilvánosságrajutásának korlátját tartalmazzák – és egyben védelmet nyújtanak az adatotszolgáltató ajánlattevőnek is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

A Magyar Bányászati Hivatal igazolása érvényességének számítása

Kérdés: Az MBH-igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig érvényes. Honnan kell visszaszámolni a 3 hónapot? A szerződéskötés időpontjától? Az eredményhirdetéstől? Az ajánlattételi határidőtől?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben – az OrszágosMunkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságrahozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzésszempontjából a bányászatról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozóesetekben – az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben azajánlatkérőnek kell ellenőriznie. A munkaügyi ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
1
2