Eljárási dokumentumok alvállalkozó általi elérése

Kérdés: Van-e annak jelentősége, hogy egy alvállalkozó eléri az eljárási dokumentumokat, ha nincs hozzáférése az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] ...más a célja, nem az adathozzáférés szabályozása, hanem annak meghatározása, hogy mely esetben biztosított az eljárási dokumentumok nyilvánossága.(Kéziratzárás: 2022. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...a sikeres öntisztázásokat is, mely öntisztázások számossága folyamatosan nő. A sikertelen eljárásokat, kezdeményezéseket nem hozza nyilvánosságra a Hatóság.Ez idáig egy munkavédelmi bírsággal kapcsolatos sikeres öntisztázás volt hazánkban, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokban is kizárólag olyan szűk körben tagadható meg az iratbetekintés üzleti titok fennállására tekintettel, amelynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...hanem annak egyértelművé tétele, hogyaz ajánlati felhívás részletezése nem járhat a Kbt. 76. § (1) bekezdésének,valamint a nyilvánosság alapelvének megsértésével.Mivel valóban sokkal támadhatóbb a dokumentáció, még akkoris, ha például csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Átláthatósági biztos

Kérdés: Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?
Részlet a válaszából: […] ...szakasz a 11/A. §, melynek (1)-(9) bekezdéseszól az ún. átláthatóságról, a következő tartalommal.A verseny tisztaságának és nyilvánosságának elősegítéseérdekében az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodástköthet, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés értelmében az ajánlattevő ajánlatában -kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titoknyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapjánmegkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködő szolgálat (a továbbiakban:céginformációs szolgálat) feladata az is, hogy a Ctv.-ben szabályozott módonhozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékbenszereplő adatok és cégiratok megismeréséhez.A 13. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...várhatóanmódosuló szabályok szerint egy nagyon fontos feltétele van annak, hogy azajánlatban lévő üzleti titok ne kerüljön nyilvánosságra, azaz például egyesetleges iratbetekintés során más ajánlattevő ne juthasson ezen információkbirtokába. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésalapján a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozói közötti kifizetésekről isköteles közzétenni tájékoztatót, így a teljes nyilvánosság az irányadó aszerződés teljes pénzügyi folyamatára.A teljesség kedvéért utalunk arra, hogy a teljesítés körébena Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
1
2