Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...teszi, az EKR-ben is – közzétenni (...).A (3) bekezdés szerint az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...öntisztázásokat is a honlapján, mely öntisztázások számossága folyamatosan nő. A sikertelen eljárásokat, kezdeményezéseket nem hozza nyilvánosságra a hatóság.Az öntisztázás hazai gyakorlata alakulóban van. A Hatóság a hangsúlyt elsősorban az igazolásokra, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet a válaszából: […] ...címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Igazolás számviteli beszámolóval

Kérdés: Köteles vagyok-e a mérleget becsatolni, ha az ajánlatkérő kéri?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásánakelutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint acégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szólótörvény szerinti elektronikus űrlappal együtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […] ...azadóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6)bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból,az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjára vonatkozóan.Az Art. hivatkozott, 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...8/C. §-a és az adóhatóságnak a 2003. évi XCII.törvény (Art.) 55. §-ának (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságrahozott adatokból, az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjáravonatkozóan.Az ajánlatkérő a (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...ezzel ellentétes tájékoztatás nem felel meg avalóságnak.A Kbt. az elektronikus eljárási cselekményekkelkapcsolatosan legrészletesebben a nyilvánosságra vonatkozó szabályokattartalmazza. A módosítás érinti a Kbt. 17/C. §-át abban a tekintetben, hogy2010. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...következőrendelkezés lép: az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönítettmódon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: - Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? - Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] Az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztatók érintetteka g) pont által, függetlenül a bírság mértékétől, okától, s egyben kizárjákmagukat a közbeszerzési eljárásból. A jogsértő állapot megszüntetése nem elegendő arészvételhez, ugyanis a Kbt. 60. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozóesetekben – az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben azajánlatkérőnek kell ellenőriznie. A munkaügyi ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.