2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokban is kizárólag olyan szűk körben tagadható meg az iratbetekintés üzleti titok fennállására tekintettel, amelynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...hanem annak egyértelművé tétele, hogyaz ajánlati felhívás részletezése nem járhat a Kbt. 76. § (1) bekezdésének,valamint a nyilvánosság alapelvének megsértésével.Mivel valóban sokkal támadhatóbb a dokumentáció, még akkoris, ha például csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...azadóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-ának (6)bekezdése szerint vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokból.A (2) bekezdés értelmében az eljárás megkezdéséről -telefaxon vagy elektronikus úton –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...intézmény lényege a következőkben foglalható össze.A Kbt. 11/A. §-nak (1) bekezdése alapján a versenytisztaságának és nyilvánosságának elősegítése érdekében az ajánlatkérő és azátláthatósági biztos átláthatósági megállapodást köthet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...ezzel ellentétes tájékoztatás nem felel meg avalóságnak.A Kbt. az elektronikus eljárási cselekményekkelkapcsolatosan legrészletesebben a nyilvánosságra vonatkozó szabályokattartalmazza. A módosítás érinti a Kbt. 17/C. §-át abban a tekintetben, hogy2010. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Átláthatósági biztos

Kérdés: Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?
Részlet a válaszából: […] ...szakasz a 11/A. §, melynek (1)-(9) bekezdéseszól az ún. átláthatóságról, a következő tartalommal.A verseny tisztaságának és nyilvánosságának elősegítéseérdekében az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodástköthet, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködő szolgálat (a továbbiakban:céginformációs szolgálat) feladata az is, hogy a Ctv.-ben szabályozott módonhozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékbenszereplő adatok és cégiratok megismeréséhez.A 13. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...amunkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozóesetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozottadatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi – Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése.Fentiek ugyanis nem kötelezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Dokumentáció átruházása, publikálása

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján,véleményünk szerint, az ajánlatkérőnek az a megkötése, hogy azt ajánlattevőmásnak nem adhatja át, továbbá nem hozhatja nyilvánosságra a dokumentációt,jogszerű kikötés. A "nem publikálható" kikötés, úgy véljük, a nyilvánosságrahozatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
2