Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokban is kizárólag olyan szűk körben tagadható meg az iratbetekintés üzleti titok fennállására tekintettel, amelynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt biztosítani,amelyek a bontás nyilvánosságát teszik főszabállyá, és lehetővé teszik azt is,hogy az ajánlatok bontásán az ajánlattevők jelen legyenek. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...amunkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozóesetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozottadatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi – Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése.Fentiek ugyanis nem kötelezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kizáró okokkal kapcsolatos igazolás gyorsított meghívásos eljárásnál

Kérdés: Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel megvalósulását – az 1996. évi LXXV.törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóságnyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérőellenőrzi;– a gyorsított eljárásban az ajánlattételi felhívást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Döntőbizottsági tárgyalás elmulasztása értesítés hiánya miatt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen formában nem kap értesítést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és azon emiatt nem is jelenik meg? Hozhat ebben az esetben a Döntőbizottság érdemi határozatot? Hol találjuk meg az erre vonatkozó szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...Elsőként tehát a Kbt.-nek a tárgyalásra vonatkozórendelkezését, a Kbt. 336. §-át kell áttekinteni. A rendelkezés a tárgyalásnyilvánosságát rögzíti, de a felek idézéséről vagy értesítéséről külön nemszól, tehát a Ket. vonatkozó rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.