Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanezen ügyben válik egyértelművé többek között, hogy a földrajzi egység hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A pályázat kérdését külön kezelnénk a fenti jogkérdésektől, hiszen az EU-források elköltése során az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének – a) és b) pontok.A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...§(2) bekezdése, 350/B. § (2) bekezdése, 350/C. § (2) bekezdése, a 2011. április1-jét követően megkezdett beszerzésekre, tervpályázati eljárásokra és ezeneljárások alapján megkötött szerződésekre, továbbá az ezen eljárásokkalkapcsolatban kérelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

EU-s pályázat elnyerése, közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Érdemes-e EU-s pályázatot nyerni, ha utána közbeszerzés-köteles lesz a cég? (Ez egyáltalán nem mindegy.)
Részlet a válaszából: […] Nem, a közbeszerzési törvény 22. §-ának (2) bekezdésealapján csak a támogatás miatt és időlegesen lesz közbeszerzés-köteles a cég,és nem is kell ezért bejelentkeznie a Kbt. hatálya alá.A Kbt. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérők -kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Fedezet rendelkezésre állása

Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...esetre;– ha az ajánlatkérő, illetőleg a Kbt. 22. §-ának (2)bekezdésében meghatározott szervezet támogatásra irányuló igényt (pályázatot)nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Azajánlati felhívásban (az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...szerzi be.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat, továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázatieljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlásaalapján – nyertesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatás, valamint b) pontjábanmeghatározott ajánlatkérők esetében: 211 000 euró;– a tervpályázati eljárásra vonatkozó értékhatár a 32. §a)-c) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő beszerzésre vonatkozik, illetve anemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történőbeszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüli állammal kötöttszerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1)bekezdésének h) pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján született 137/2004.Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó.A tervpályázati eljárások részletes szabályozása mellett atervpályázati eljárások során a Kbt.-t mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
1
2