Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőt nem kell ebben az esetben nyilvántartásba vetetni, mivel csak a pályázat erejéig lesz közbeszerzés-kötelezett, de mint klasszikus ajánlatkérőnek kell eljárnia a Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében.A közbeszerzési törvény 122....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt, meghívásos, versenypárbeszéd,keretmegállapodásos, gyorsított eljárás, építési koncesszióval kapcsolatosszabályok, tervpályázati eljárás nemzeti eljárásrendben is lefolytathatók.Kismértékben változott a szerződés fenntartására vonatkozólehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...jogát – például atovábbtervezésre közbeszerzési környezetben.A kérdés kapcsán megjegyezzük, hogy a hazai gyakorlatbanigen kevés tervpályázati eljárás kerül lebonyolításra. Az ajánlatkérőkgyakrabban alkalmazzák a tervezés és kivitelezés egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...szerzi be.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat, továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázatieljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlásaalapján – nyertesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

További ajánlattevők meghívása eredménytelen nyílt eljárást követően

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt meghívásos eljárás feltehetőenhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt, amelynek általános szabályaiértelmében– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – a Kbt. 135. §-aszerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy azajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg; ha pedigtervpályázati eljárást követően rendelik meg a szolgáltatást, és – abírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1)bekezdésének h) pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján született 137/2004.Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó.A tervpályázati eljárások részletes szabályozása mellett atervpályázati eljárások során a Kbt.-t mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárások esetében, továbbá az ezekre épülő egyes eljárásfajtáknál,illetőleg a tervpályázati eljárásnál az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevőklétszámát, valamint keretszámát azzal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.