Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel

Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
Részlet a válaszából: […] ...továbbfejlesztésének I. üteme, a budapesti körgyűrűs, kötöttpályás hálózat fejlesztésének részeként" című, KÖZOP-5.52. pályázatban előírt 15 szakember magyar nyelvtudásának előírását.Ugyanakkor erre is felhívja a figyelmet az NFÜ, hivatkozva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...közre fognak működni – a) és b) pontok.A (3) bekezdés rendelkezése szerint, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja – függetlenül attól, hogy sor került-e már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Alvállalkozás a hírközlésben

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszából: […] Kérdés tehát, hogy a hírközlés területén mi minősíthető projekthez köthető (azaz alvállalkozói minőségben) és projektfüggetlen szolgáltatásnak, vagyis például egy közbeszerzési szerződés teljesítésénél a – szükséges hálózat részét képező – bérelt vonali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Uniós projekthez kapcsolódó szolgáltatás díjainak összegzési módja

Kérdés: Kettő vagy több évre szóló EU-s projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenység esetében, a – szintén több évre szóló – könyvvizsgálói díjakat a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében miként kell összegezni? A többféle pályázat könyvvizsgálói díjait vertikálisan, azaz a könyvvizsgálói tevékenységek díjait egy költségvetési évben, a szolgáltatás azonos rendeltetése okán összegezzük, mert évente történik a díjak kifizetése, avagy horizontálisan kellene összegezni azokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése az éven belüli azonos tárgyúbeszerzések/szerződések összeszámítási szabályairól rendelkezik. A rendelkezésalapján azoknak a szolgáltatásoknak a díját kell egybeszámítani, amelyekre aszerződés megkötése egy költségvetési évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő beszerzésre vonatkozik, illetve anemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történőbeszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüli állammal kötöttszerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.