Eljárási dokumentumok módosítása

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a pályázati feltételeket egy már meghirdetett pályázat esetén, ha tisztázó kérdés érkezik olyan tárgykörben, amiről a pályázati dokumentációban még nem rendelkezett, illetve szűkítő körülménynek minősül-e a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatásának igénye?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő módosíthatja az eljárási dokumentumokat, melynek korlátja a Kbt. 55. § (6) bekezdése, aminek lényege, hogy nem lehet a módosítás eredménye az, hogy szélesíti a versenyt az ajánlatkérő; ebben az esetben vissza kell vonnia a hirdetményt, és újat kell kiírnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Többszörös megjelenés tilalma

Kérdés: Most először szembesültünk azzal, hogy az ajánlattevő csak akkor kívánja cégünket bevonni egy pályázatba (szakemberünket is szeretné igénybe venni), ha más számára nem szolgáltatunk hasonló módon. Ezt azzal indokolta, hogy versenyjogi kockázatot jelent, ha máshol is szereplünk, mint szakember a pályázatban. Helytálló ez az indok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a többszörös megjelenés tilalmát egyértelműen akként határolja le, hogy az ajánlattevő nem jelenhet meg az adott eljárásban (részben) más ajánlattevő mellett (alvállalkozóként, kapacitást biztosítóként, közös ajánlattevőként), csak egy szerepben.A Kbt. 36. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Összeférhetetlenség a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kapacitást nyújtó szervezet, illetve referenciát igazoló szervezet szerepelhet-e két független ajánlattevő egymástól független ajánlatában, azonos pályázati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:– nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Nem nyertes cég belépése az eljárásba a nyertes cég alvállalkozójaként

Kérdés: Két cég indult egy pályázaton. A nyertes cég szeretné a megnyert munkához igénybe venni a másik nem nyert cég 10 százalék felett megjelölt alvállalkozóját. Megteheti-e ezt, és milyen mértékben alkalmazhatja a nem nyertes céget?
Részlet a válaszából: […] A többszörös megjelenés tilalmába az ajánlattétel során sem ütközik az, ha két ajánlattevő azonos alvállalkozót jelöl meg ajánlatában, az alábbiak szerint.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlat-tételi lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel

Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
Részlet a válaszából: […] ...továbbfejlesztésének I. üteme, a budapesti körgyűrűs, kötöttpályás hálózat fejlesztésének részeként" című, KÖZOP-5.52. pályázatban előírt 15 szakember magyar nyelvtudásának előírását.Ugyanakkor erre is felhívja a figyelmet az NFÜ, hivatkozva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Tíz százalék alatti, alkalmasságot igazoló alvállalkozó megjelenése több ajánlatban

Kérdés: A Kbt. szerint egy cég tíz százalék alatti alvállalkozóként, az alkalmasság tekintetében igénybe véve (például referenciát biztosítva) szerepelhet-e több ajánlattevő pályázatában?
Részlet a válaszából: […] Igen, biztosíthat, ennek nincs akadálya, csak az ajánlattevő jogai korlátozottak, azaz az ajánlattevő nem jelenhet meg ugyanabban az eljárásban (vagy részajánlattételben) más ajánlattevő mellett alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.A Kbt. 28. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Alvállalkozás a hírközlésben

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszából: […] Kérdés tehát, hogy a hírközlés területén mi minősíthető projekthez köthető (azaz alvállalkozói minőségben) és projektfüggetlen szolgáltatásnak, vagyis például egy közbeszerzési szerződés teljesítésénél a – szükséges hálózat részét képező – bérelt vonali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
Részlet a válaszából: […]  Igen, sajnálatos módon – a korábbi szabályozás szerint -ebben az esetben a gyártót maga az ajánlatkérő minősíti alvállalkozónak, ígyazonban a 25 százalék elérését követően egyben közös ajánlattevői kényszere isvan az anyavállalatnak.Az új törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...általkiszabható bírság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendőigazgatási szolgáltatási díj mértékét;– a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;– a XIV. fejezet szerinti eljárások sajátos közbeszerzésiszabályait, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...igazolhatóan rendelkezésére álljon.Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének forrásasaját erő, hitel vagy pénzkölcsön, pályázati támogatás, valamint költségvetésielőirányzat lehet. Az építési szerződésben a hitel vagy pénzkölcsön összegéthitel-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
1
2
3