Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásból származó árbevétellel, mely azonos az értékesítés nettó árbevételével, de nem tartalmazza a kérdésben jelzett pénzügyi műveletek bevételeit, rendkívüli bevételeket.[A fentiekhez kapcsolódóan a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése így szól: Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. jelenlegi szövegezése szerint ugyanakkor a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő,– a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. szerinti hitel és pénzkölcsön igénybevételére;– a 114. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala,illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerűpénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ésamelynek titokban tartása érdekében a jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...megoldás vagy adat, amelyneknyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagyfelhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeitsértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosulta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...megoldásvagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történőmegszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagypiaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartásaérdekében a jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 65-66. és 69.§-ai a következők szerint.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni azajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmaialkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...ezekvisszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos határidőt és ateljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi) részletes feltételeket,– a szerződésszegésért való felelősség szabályait,– az intézményeknek és a szállítóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgelképes, illetőleg a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyifeltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásoseljárásban szükséges részletességgel képes, azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vennikívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi ésgazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatásmegrendelése esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;– a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annakbeszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációtkészít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2