41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évet"? Ez azt jelenti, hogy nem lehet előírni olyan feltételt, hogy "számláján a banki nyilatkozat kiállítását megelőző x hónapban" volt-e sorban állás? A feltétel meghatározásánál mindenképpen az ajánlati felhívás feladásának időpontjához kell viszonyítanunk? (Hiszen a nyilatkozat lehet, hogy későbbi dátumú, mint az ajánlati felhívás feladásának időpontja.)
2. cikk / 41 Új kizáró okok és alkalmassági feltételek
Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
3. cikk / 41 Megfelelés közös ajánlattételnél
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén elég, ha az egyik fél megfelel mindennek, vagy van olyan rész, aminek külön-külön kéne megfelelniük közös ajánlattétel esetén?
4. cikk / 41 Referencia alakulás előtti időszakra
Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
5. cikk / 41 Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége
Kérdés: A 111. számú Közbeszerzési Levelekben több helyen írják, hogy "ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését ...". Ugyanezt tartalmazza a Kbt. 71. § (3) bekezdése: "... akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat." A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint "Az ajánlatban meg kell jelölni ... az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat ...". Az én értelmezésem szerint az ajánlattevőnek minden esetben meg kell neveznie a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóit – amit a törvény szerint elő sem kell írni a felhívásban. Jól értem?
6. cikk / 41 Közreműködők a Kbt.-ben
Kérdés: Kik minősülnek harmadik személyként közreműködőnek?
7. cikk / 41 Alkalmasság igazolása alvállalkozóval
Kérdés: Igaz-e az, hogy az alkalmassági feltételeket ajánlattevő a 10 százalék alatti alvállalkozójával is igazolhatja, mert ezt a Kbt. nem tiltja? Miből, milyen jogszabályi összefüggések alapján állapítható ez meg? A KDB gyakorlata során osztja ezt a véleményt?
8. cikk / 41 Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
9. cikk / 41 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
10. cikk / 41 Esélyegyenlőség – mérlegigény
Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?
