Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...alkotottkormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát –,valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálásaa bíróság hatáskörébe tartozik.Tehát indirekt módon a Kbt. és végrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Cégszerű nyilatkozat dokumentáció átvételéről

Kérdés: Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint.A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásravonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igényérvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok értelmében aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokmegsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségénekfeltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg 306. § (2) bekezdésébe ütközőteljesítése miatti jogvitát –, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatospolgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Jogorvoslati lehetőség a kivitelezett műszaki tartalom jelentős eltérése esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a szerződésekkel kapcsolatosjogvita tekintetében a Kbt. úgy rendelkezik, hogy a megkötött szerződésselkapcsolatos perek, valamint a polgári jogi igény elbírálása bíróság, míg aszerződésnek a Kbt. 303. §-ába ütköző módosítása, vagy a 304. §-ába és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...sérelmet szenvedett fél. A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének azonban a Kbt. 350. §-a szerint az a feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.