A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza – 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontjai.A Kbt. egyértelműen utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...a miniszterelnök, aki ezt a jogkörét a kormány más tagjára is delegálhatja.A 48/2020. kormányrendelettel összefüggő eljárásrend, ahol részletesen tájékozódhat az ajánlatkérő, továbbá a kapcsolódó formanyomtatvány internetes elérhetősége: https://www...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...a 23. § (2a) bekezdésében, mind a felhatalmazásokról szóló 182. § (1) bekezdésében kap felhatalmazást a kormány az eljárások részletes szabályainak megalkotására. Összességében tehát jelenleg három felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz a jogszabály,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […] ...új kizáró ok, amelynek elsősorban a második részeújdonság, 2011. augusztus 1-jétől hatályos, az alábbiak szerint szól.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a személy,szervezet, aki (amely) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint aközbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozórészletes szabályokat;– a minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket;– a Közbeszerzési Döntőbizottság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezni, hogy a fedezetnek nem létezikegységes definíciója. Utal rá például a számvitelről szóló 2000. évi C.törvény, de olyan részletes szabályok, mint amilyenek például azállamháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...is szól,de nem rendelkezik központi lebonyolításról.Hatálya meglehetősen széles, melyet a rendelet 1. §-ának(1)-(3) bekezdései részleteznek a következők szerint:– a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozóköltségvetési szervek, az azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...ennek fedezete költségvetésében adott, azaz rendelkezésre áll. Véleményünkszerint az ajánlatkérők fizetési késedelmét csak részben okozza a megfelelőfedezet hiánya, emellett gyakori ok a fizetési fegyelmezetlenség. A fizetésihajlandóság előmozdítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Közbeszerzési díj felszámolásának jogszerűsége kiszállási költségre

Kérdés: Intézményünk a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által kötött keretmegállapodás alapján javíttatja fénymásoló gépeit. Szeretnénk tudni, hogy jogos-e a javítás alkalmával a kiszállási költségre is a 2 százalékos közbeszerzési díj felszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetáltal a kormányrendelet 11. §-ának (3) bekezdésében ellátott feladatokért azintézmény a központi beszerző szervezet részére központosított közbeszerzésidíjat köteles fizetni. A központosított közbeszerzési díj kizárólag a rendelet11. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatásiprogramokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatalrészletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. A közzétételre nem kerül sor, ha – a fenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
2