Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatni kell – Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése.Ehhez képest a 2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet az ajánlattevő feladatává teszi a hiba javítását az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Régi aukciós szoftver használata kötelező elektronikus közbeszerzés esetén

Kérdés: Amikor az elektronikus közbeszerzés kötelező lesz, lehet-e majd a régi aukciós szoftverünket használni, amit egy ügyvédi irodával alkalmaztunk évekig, és működött?
Részlet a válaszából: […] ...2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében elektronikus árlejtés csak az EKR-ben bonyolítható le.A Korm. rendelet 35. §-ának (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni megfelelő eltérésekkel, másrészt alkalmazni szükséges a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészében vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] ...a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészben vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések (a továbbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését.Elektronikus eljárási cselekmény esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...mindenben megegyező elektronikus másolati példány benyújtását teszi lehetővé.Amennyiben az ajánlatkérő papíralapú ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtását írja elő, az ajánlatot és a részvételi jelentkezést egy papíralapú példányban, írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásos eljárás két részből álló eljárás. Az első részben az ajánlatkérő nyílt, meghívásos vagy – ha annak feltételei fennállnak – tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt.Az eljárás második részeként a keretmegállapodásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint aközbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozórészletes szabályokat;– a minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket;– a Közbeszerzési Döntőbizottság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...saját magukhoz mérten kelljobbnak vagy azonosnak, esetleg rosszabbnak lenniük. Tehát amennyiben azellenszolgáltatás mértéke egy részszempont esetében magasabb, de a másik kettőesetében alacsonyabb, úgy az esetlegesen különböző súlyszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
2