Szerződések megtámadhatósága

Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződési nyilatkozatotmegtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagyfenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagytudnia kellett.– Ingyenes szerződés esetében tévedés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kbt.-változások – 2010

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...317. §, 329. §,330/A. §, 347. §.A kötelező elektronikus közbeszerzésre vonatkozó szabályoktehát 2010. március 1-jétől részben hatályon kívül kerültek, esetenkéntegyértelmű visszalépést eredményezve (324. §), míg a legrövidebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...a döntés egyértelmű. Mivel a szerződés, amennyiben amoratórium alatt nyújtottak be jogorvoslati kérelmet a KözbeszerzésiDöntőbizottság részére, nem köthető meg, egy olyan átmeneti időszak kezdődik azeljárás lezárultáig, amíg a döntés alapján nem köthető meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben azokközbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal akiírók és lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szívesálláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések változtatása, kezelése

Kérdés: Az új Kbt. hatálybalépése előtt le nem járt szerződéseket hogyan érintette a törvény változása, ha például csak formai változtatásra van szükség a szerződésben, illetve a korábbi megállapodásokkal mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...egyévnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződésmegkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatótkészíteni. A szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségkörében – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött határozatlan időtartamú megállapodás érvényessége

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
1
2