Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. mérnöki szolgáltatások díjszabása), szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázisokat, és végül az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Tervpályázati eljárás indítása

Kérdés: Szükséges-e igazolnom, hogy indíthatok tervpályázati eljárást, az eljárást megindító hirdetményben tovább tervezés esetében, vagy saját magam döntöm ezt el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az (1)–(2) bekezdésben foglaltak körébe nem sorolható egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása is (a továbbiakban: művészeti tervpályázat). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet határozza meg, hogy az előkészítés körében keletkezett iratokat vagy azok másolatát az EKR-be az ajánlatkérőnek fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén

Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségteljesen eljáró ajánlatkérők többsége a Kbt. által felkínált módszerek valamelyikét alkalmazza, vagyis például megfelelő részletességű számításokkal és/vagy dokumentált piackutatással támasztja alá a becsült érték meghatározását.(Kéziratzárás: 2021...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

A Küt. hatálybalépésének hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Azt a tájékoztatást kaptuk egy ügyvédi irodától, hogy hatályba lépett a Küt., melynek következtében módosult a Kbt. Mivel nem látom a Küt. relevanciáját a közbeszerzési eljárások vonatkozásában, kérdezem, hogy milyen hatással van ez a zajló vagy tervezendő eljárásokra?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv., hanem a Küt. hatálya alá tartoznak, mely hatással van a besorolásukra, illetményük, pótszabadságuk mértékére. Erre utal a Kbt.-t részletesen, több mint húsz pontban módosító változás. Összességében a Küt. hatálybalépése közvetlenül nincs hatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: Minek minősül az, ha az ajánlatkérő kutatás-fejlesztési szolgáltatást kíván beszerezni, méghozzá egy olyan termékhez, melyet már korábban részben kifejlesztett? Ezt milyen formában lehet besorolni?
Részlet a válaszából: […] A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény definiálja, mi minősül kutatás-fejlesztésnek. A törvény 3. §-ának 11. pontja értelmében a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Tárgyalások tartalma az innovációs partnerség második, szerződéses szakaszában

Kérdés: Az innovációs partnerség két szakaszra bontja az eljárást a Kbt. szerint. A második szakaszban, az innovációs partnerség szerződéses szakaszában azt kell biztosítani, hogy a döntésekkel kapcsolatos dokumentumok elkészüljenek, és az ajánlatkérő eldönti, hogy mely partnerekkel bontja fel a szerződést, illetve hogy mely partnerekkel köti meg a beszerzés megvalósításához szükséges szerződést, valamint hogy elkészítse a tájékoztatót, az eljárás eredményéről hirdetményt. Ezek szerint az első szakaszban tárgyal a megállapodások megkötéséről. Kérdés, hogy a második szakaszban miről tárgyal, figyelemmel arra, hogy már vannak szerződéses partnerei az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...innovációs partnerség első részében történik tárgyalásos eljárás keretében az innovációs partnerek kiválasztása, mely partnerekkel a második, ún. szerződéses szakaszban együttműködik az ajánlatkérő. Ennek az együttműködésnek a részleteit a Kbt. 97. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...alá nem tartozó szervezet, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően, és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni – Kbt. 122/A. §-ának (1) bekezdése.A rendelkezés szerint ez a speciális eljárás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
2
3
4