Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre áll az esetleges jogsérelmek orvoslására. A Kbt. értelmében egy ajánlat konkrétan megjelölt, üzleti titkot nem képező részébe csak meghatározott indokkal lehet betekinteni, a másik ajánlat teljes körű átvizsgálása, vagy információszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a kétszakaszos eljárás első szakaszának a végén tette közzé a szerződéstervezetet, mivel azt nem merjük feltételezni, hogy a második részében történt a késői közzététel. Így valójában az ajánlatkérő ugyan közzétette az információt, de ez tipikusan az a tartalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...csak az alvállalkozói tevékenység azonosítását.A Kbt. fentiekben hivatkozott 36. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Eljárás módosított összegzés megsemmisítése esetén

Kérdés: Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti a módosított összegezést, az eredeti összegezés hatályban marad? Ebben az esetben van az eljárásnak eredménye, vagy mindenképpen egy újabb döntést kell hozni?
Részlet a válaszából: […] ...összegezés az eljárás eredményéről szól, beleértve valamely gazdasági szereplő kizárását, annak részletes indokát is a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészítenie.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Nyilatkozattevő és nyilatkozattétel kapacitást biztosító szervezet bevonása esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő a 321/2015. kormányrendelet 20. §-ának (2) és 25. §-ának (2) bekezdése alapján lehetővé tette egyszerű nyilatkozat benyújtását. Az ajánlattevő azonban önmagában nem felel meg az alkalmassági követelménynek, csupán más szervezet (alvállalkozó) kapacitását bevonva válik alkalmassá a teljesítésre. Ilyen esetben a kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kinek kell megtennie az ajánlatban? Az ajánlattevőnek, vagy a kapacitást biztosító más szervezetnek? Szükséges-e az egyszerű nyilatkozat mellé benyújtani a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat is?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások esetében kizárható-e a kapacitást biztosító szervezet bevonása az ajánlattevő által. A Kbt. 112. §-a a törvény Második Részében meghatározott szabályok követését írja elő, a 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel, mely eltérések nem vonatkoznak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Becsült érték számítása közös támogatási projekt esetén

Kérdés: Amennyiben közös támogatási projektünk van, de egyedileg szerzünk be, kivéve a projekt egy beszerzését, ahol közös ajánlatkérés történik, a becsült értéket hogyan kell számítani? A Hatósági útmutató szerint a közös projekt közös beszerzését nem kell egybeszámítanom azokkal a beszerzésekkel, melyeket a projekt keretében egyedül én mint ajánlatkérő szerzem be, és nem a többiekkel közösen? Ez esetben hol van itt projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (KÉ 2017. évi 95. szám; 2017. június 9.) rögzíti, hogy a közös projektben közösen beszerzésre kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

EDPD (EEKD) formátuma

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő hogy docx-formátumban készítsem el az ESPD-t, hiszen úgyis kinyomtatva kell benyújtani, a CD-re írt fájlt pedig inkább pdf-formátumban készíteném el?
Részlet a válaszából: […] ...mégis érvényes marad.Ennek jogalapja az érvénytelenség szabályai között található alábbi, Kbt.-beli előírás:Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
2
3
4