Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.Mivel az értékelés még akár ezen az időszakon is túlnyúlhat, erre vonatkozóan is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Referencia előírása eljárási dokumentumban

Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
Részlet a válaszából: […] ...eljárást megindító felhívás (beleértve a részvételi, ajánlati, ajánlattételi, közvetlen részvételi felhívást) minden esetben kell, hogy tartalmazza az alkalmassági követelményeket. Ez alól csak azok az eljárások kivételek, ahol alkalmassági követelményt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a már korábban érdeklődők külön tájékoztatása is az ajánlatkérő kötelezettsége.A szabályozás ebben az esetben részletesen kitér az ajánlattételi határidő meghosszabbításának módjára, kereteire is. A megfelelő időtartam rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Felhívástól eltérő dokumentáció

Kérdés: Ha a közzétett ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma között eltérés van, melyik az irányadó?
Részlet a válaszából: […] ...E körben elsőként utalunk a közbeszerzési törvény 54. §-ának(2) bekezdésére, amely szerint a dokumentáció tartalmazza az ajánlat részekéntbenyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat iratmintákatis. Ez a "többlet" nem jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Dokumentáció Kbt.-be ütközése

Kérdés: Ajánlatkérőként a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észrevettük, hogy a dokumentáció részben eltér az ajánlattételi felhívástól és sajnos a Kbt. rendelkezéseitől is. Hogyan orvosoljuk a hibát?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése szerint a dokumentáció hibája,annak módosítása nélkül is, orvosolható.Abban az esetben, ha az ajánlatkérő észleli, hogy adokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy a törvényiszabályoktól, akkor semmisnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni[Kbt. 94. §-ának (1)-(5) bekezdései].Kétszakaszos eljárás első szakaszában a részvételi szakaszlezárására vonatkozóan is hasonló szabályok érvényesek, mint a nyílt eljárásesetében az alábbiak szerint:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] ...végzettséget, felkészültséget jelenti az ajánlatkérő által az eljárásbabevont személyek, bizottsági tagok illetve szakértők részéről. Amennyiben aműszaki leírás a "szakma számára teljesen használhatatlan", az nyilvánvalóanazt jelenti, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Pályázat határidejének többszöri meghosszabbíthatósága a Kbt. 56. §-a alapján

Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy adokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakormég nem vásároltak, illetve vettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásban nem tehet közös ajánlatot másajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő alvállalkozójaként együtt semvehet részt. Ezek a szigorú szabályok tehát esetünkben nem érvényesülnek, teháta közös ajánlattétel szabályai ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
2