Hamis nyilatkozattétel tényének megállapítása

Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?
Részlet a válaszából: […] ...pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...pontosításkéntaposztrofálja a Kbt.A módosítás kérdéskörében a Kbt. mindössze három helyenrendelkezik – ebből egy az ajánlatkérő részére biztosítja a változtatáslehetőségét. Elsőként a hiánypótlás szabályozásánál, amikor is kimondja, hogy ahiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy megfelelő módon, törvényesen történik-e abontás, nem sérülnek-e ajánlattevői jogok az eljárás ezen, nem nyilvánosszakaszában. Egyrészt a teljes eljárást képtelenség nyilvánossá tenni, hiszen aszakértők hazaviszik magukkal az ajánlatokat, az ajánlatkérőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.