GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...Az eltérések több millió forintos nagyságrendűek voltak. E tényből, valamint abból, hogy az egyik ajánlattevő ajánlati ára mind a két rész tekintetében majdnem megegyezik az eljárás becsült értékével, véleménye szerint alapos okkal feltételezhető volt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] ...pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Indikatív ár bizonytalansága

Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...előkészítése az ajánlatkérő felelősségi körébe tartozik [Kbt. 27. § (1) bekezdés]. Ennek az elő­készítő cselekménynek képezi részét a közbeszerzés becsült értékének felmérése is (Kbt. 3. § 22. pont).A gazdasági szereplőknek ezek a megjegyzései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...és hitelt érdemlően igazolnia is kell az árindoklás körében. Nem elegendő tehát a bevezető árra való hivatkozás, a ráfordítások részletes elemzése, majd pedig mindezek alapján annak kimondása, hogy a számítással az ajánlati ár lefedhető. Ahhoz, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, ugyanakkor a (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok elő­írásai­nak. A hiánypótoltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...eredményét arra tekintettel vitatja, hogy a Korm. rendelet 28. §-a szerinti értesítőben közölt, az árlejtés lebonyolításának részletszabályát érintő valamely adat nem egyezik a rendszerbeállítással, az alapelvi, illetve alapelvi jelentőségű tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az Extremplast Bt. elektronikus úton, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiak szerint foglalkozik a részajánlattétellel.Egyrészt az eljárást megindító hirdetmény kötelező tartalma [Kbt. 50. § (2) bekezdés k) pont], másrészt a törvény 61. § (4)-(6) bekezdéseinek előírásai határolják körül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők számára is. Kivétel ez alól a hirdetmény feladása, melyet csak elektronikusan lehet eljuttatni a Közbeszerzési Hatóság részére.A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Hibajavítás összefűzött ajánlat esetén

Kérdés: Ha hibát akarunk kijavítani az ajánlatban, de nincs időnk újra összeállítani azt, hogyan, milyen formában van lehetőség a már összefűzött ajánlatban a hiba kijavítására?
Részlet a válaszából: […] ...a bontást követően azonnal megkezdje.A közbeszerzési törvény 74. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
2