Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet a válaszából: […] ...haladéktalanul köteles közzétenni az alábbiak szerint.A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az EKR-en keresztül a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe), valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Teljesítési nyilatkozattétellel érintett alvállalkozók

Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?
Részlet a válaszából: […] ...haladéktalanul kiegyenlítiaz alvállalkozók, illetve szakemberek számláit, illetőleg az Art. 36/A. § (3)bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartja;– az ajánlattevőként szerződő felek átadják a fenti pontszerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás,illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján azajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényesajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés szerinti összegezést az EurópaiBizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. AzEurópai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzések Tanácsán keresztülkell megküldeni;– az eredményhirdetésre meg kell hívni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő az előző bekezdésszerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni – a KözbeszerzésekTanácsán keresztül – az Európai Bizottságot.Előfordulhat az is, hogy az ajánlatnak a bírálatirészszempontok szerinti valamelyik tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.