19 talált cikk az alkalmazás , beszerzés tárgya , beruházás , megállapodás , rész kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?

Kérdés: Kérdésünk a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 18. §-a szerinti egybeszámítási szabályok helyes alkalmazására vonatkozik, összefüggésben az önkormányzatok éves összesített közbeszerzési terve (továbbiakban: közbeszerzési terv) elkészítésével. Egy község önkormányzata az Új Széchenyi Terv pályázata keretében pályázati forrást nyert el kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyú projekt megvalósítására. A pályázatot a község önkormányzata egy megyei jogú város önkormányzatával és egy nonprofit gazdasági társasággal kötött konzorciumi megállapodás alapján nyújtotta be. A Kbt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a konzorciumi együttműködési megállapodás rögzíti, hogy a község önkormányzata meghatalmazást kap a konzorcium többi tagjától a projekt megvalósításával összefüggő, szükséges közbeszerzési eljárások ajánlatkérőként történő lebonyolítására. A nonprofit közreműködő szervezet és a község önkormányzata által 2012 januárjában aláírt támogatási szerződésben foglaltak értelmében a Közreműködő Szervezet a projekt teljes megvalósítása során a község önkormányzatával mint kedvezményezettel áll kapcsolatban, a község önkormányzata készíti el az előírásoknak megfelelő elszámolásokat, rajta keresztül történnek a részben utófinanszírozással, részben szállítói finanszírozással érintett kifizetések, és a szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolításának teljes felelőssége is a község önkormányzatát terheli. A projekt megvalósításához a község önkormányzata, valamint a megyei jogú város önkormányzata biztosítja a pályázati forrás kiegészítéseként a szükséges önrészt a 2012. évi és a 2013. évi költségvetése terhére, míg a konzorciumban részt vevő harmadik fél semmilyen anyagi kötelezettséget nem vállal. Rövid időn belül meg kell határozni és elő kell készíteni a közbeszerzési eljárásokat – lévén hogy önkormányzatokról van szó – a közbeszerzési terveik összeállításával párhuzamosan, azonban az egybeszámítási szabályok jelentős módosulása miatt számos kérdés merül fel esetünkben, mivel a Kbt. nem rendelkezik a becsült érték meghatározásáról arra vonatkozóan, ha több ajánlatkérő közösen valósít meg egy közbeszerzést. Véleményünk szerint esetünk "speciális", mivel nem arról van szó, hogy költséghatékonyságot szem előtt tartva a két önkormányzat egy közbeszerzési eljárást bonyolít le, például: papír, írószer beszerzésére azzal a céllal, hogy minél kedvezőbb áron és feltételekkel tudjon szerződést kötni az eljárás lefolytatása költségeinek mérséklése mellett, hiszen itt egy, a megyei várost és a községet összekötő 6 km hosszú kerékpárút kiépítése valósul meg közigazgatási területüket érintő költségmegosztással az önrészek vonatkozásában, továbbá a projekt megvalósításához az elnyert pályázati forrás miatt előírt szolgáltatásokat kell igénybe venni, mint például: könyvvizsgálat, műszaki ellenőri tevékenység, nyilvánosság biztosítása, projektmenedzseri tevékenység ellátása és szemléletformálás, melyek nem értelmezhetők életszerűen külön-külön a két önkormányzat vonatkozásában, mivel mindegyik a konkrét megvalósítandó kerékpárút kiépítéséhez, mint egy egységet képező beruházáshoz kapcsolódik. A kapcsolódó szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződéseket a két önkormányzat fele-fele arányban, a projektmenedzseri tevékenység költségét csak a község önkormányzata finanszírozza az önrészek vonatkozásában. Az új egybeszámítási szabály szerint a hasonló szolgáltatások megrendeléseire irányuló szerződések becsült értékét egybe kell számítani, ha beszerzési igényük egy időben merül fel. Tekintettel arra, hogy az idő rövidsége miatt minél előbb meg kell határoznunk a projekthez kapcsolódó közbeszerzéseket, ezért figyelemmel a Kbt. 33. §-ában foglaltakra, mely szerint a közbeszerzési tervet továbbra is egy évre kell elkészíteni – jobb híján –, egy költségvetési évet veszünk alapul az egybeszámítási szabályok érvényesítése során az "egy időben felmerülés" értelmezéseként. A kerékpár-forgalmi út kiépítése tárgyában szükséges építési beruházással összefüggésben az egybeszámítási szabályok értelmezése nem okoz gondot, hiszen az ugyanazon építési beruházások megvalósítására irányuló szerződések becsült értékét kell egybeszámítani. Esetünkben ehhez a konkrét építési beruházáshoz kapcsolódó más szerződés nem merül fel.
Kérdésünk az, hogy az egybeszámítási szabályokat milyen módon alkalmazzuk helyesen azon szolgáltatásmegrendelések vonatkozásában, amelyeket a két önkormányzat közösen finanszíroz az önrészek tekintetében, hiszen a megyei jogú város önkormányzata költségvetésében ezek a tételek átadott pénzeszközként jelennek meg a költségvetési rendeletében, míg a község önkormányzata költségvetésében átvett pénzeszközökként, a község önkormányzata által biztosított önrészek mellett. Gyakorlatilag minden, a projekthez kapcsolódó szerződés költségvonzatát a község önkormányzata fizeti? Tekintettel arra, hogy mind a két önkormányzatnak saját közbeszerzési tervet kell készítenie saját beszerzései vonatkozásában, ezek összeállítása során mindegyiknek a projekttel érintett szolgáltatások területén a saját költségvetésében vállalt önrész összegével kell kalkulálnia, mint becsült érték, és meghatároznia, hogy szükséges-e a konkrét szolgáltatások vonatkozásában közbeszerzési eljárást lebonyolítani, vagy sem? (Az érintett szolgáltatások vonatkozásában a tényleges becsült érték nem azonos a két önkormányzat költségvetésében szereplő összegekkel.) Ha a projekttel érintett szolgáltatások vonatkozásában az egyik önkormányzatnál nem, míg a másiknál kellene közbeszerzést megvalósítani, annak kiírására sor kerül, ha a külön-külön elvégzett vizsgálat a két önkormányzat vonatkozásában azt eredményezi, hogy esetleg más-más eljárásrendben kellene adott szolgáltatásra vonatkozóan közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor a "magasabb" eljárásrendben kerül kiírásra a közbeszerzési eljárás, ezzel a módszerrel talán nem követnénk el "túl nagy hibát" az egybeszámítási szabályok érvényesítése során. Más megoldás lehetne, ha csak a község önkormányzata beszerzései vonatkozásában vennénk figyelembe a projekttel összefüggő szolgáltatások "teljes" becsült értékét (mivel a megyei jogú város átadja az általa vállalt önrészek összegét), és így számítanánk ki, hogy mely területeken kell közbeszerzési eljárást lebonyolítani. További kérdéseket vet fel, hogy a konzorciumban részt vevő nonprofit gazdasági társaság beszerzéseit is figyelembe kell-e venni (és milyen számítási metodikát használva) az egybeszámítási szabályok alkalmazása vonatkozásában, hiszen a társaság a közbeszerzési terve összeállításakor a projekttel összefüggő szolgáltatások teljes vagy "részleges" becsült értékével nem kalkulál a beszerzései megállapítása során, hiszen anyagi kötelezettségvállalása ezek vonatkozásában nem áll fenn.

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?