Ajánlat kiegészítése az ajánlattevő által szükségesnek tartott adattartalommal

Kérdés: Kiegészíthető-e az ajánlat az általunk szükségesnek tartott adattartalommal? Benyújthatjuk-e a kiegészítést külön dokumentumban? Hogyan kezeli ezt a kiegészítést az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat azon elemeinekmódosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek;– ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függössze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni;– a hiánypótlás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Önéletrajz kiegészítése

Kérdés: Ajánlatkérő új önéletrajzot kér, amelyben a korábbi referenciái is szerepelnek a szakembernek. Pontosabban még be tudnánk írni több referenciát is, amire eddig nem gondoltunk. Megtehetjük?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat azon elemeinekmódosítását, amelyek a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek;– ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függössze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni;– a hiánypótlás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Új termék megajánlása hiánypótlásként

Kérdés: Fénymásoló berendezések szállítására kiírt közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. A közbeszerzési műszaki leírásban előírta az ajánlatkérő, hogy a másolási sebesség tekintetében (lap/másodperc) milyen minimumkövetelményt kell, hogy teljesítsen a megajánlott termék. Értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, amelyben a minimumkövetelmény feletti másolási sebesség is szerepelt értékelési részszempontként. Az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely nem felelt meg a minimumkövetelménynek. Erre a hiánypótlás során felhívták a figyelmét. A hiánypótlásra benyújtott nyilatkozatában az ajánlattevő megváltoztatta a megajánlott terméket, egy, a korábbinál fejlettebb, korszerűbb, de ugyanabba a gépcsaládba tartozó fénymásolót ajánlott meg arra hivatkozva, hogy a hiánypótlási szabályok ezt lehetővé teszik. Nem kellene az ajánlatkérőnek érvényteleníteni az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat azon elemeinekmódosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek;– ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függössze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni;– a hiánypótlás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat azon elemeinekmódosítását, amelyek a törvény 81. § (4) bekezdése szerint értékelésrekerülnek;– ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függössze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni;– a hiánypótlás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletesszabályairól szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...azt mondani, hogy mindegy, hogy nettó vagybruttó módon került megadásra az ár, az a kedvezőbb, amelyik alacsonyabb.Véleményünk szerint egyrészt ki kell derülnie a felhívásból, hogy milyen árakkerülnek összehasonlításra, másrészt a kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] ...után következtethetünk aválaszra. A fenti rendelkezés (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt(a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell a jogsértéssel érintettajánlattevőnek figyelembe vennie.Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.