Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító szervezet bevonását:A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...pedig üzleti titok miatt el lehet tekinteni a (2) bekezdésben foglalt információk közlésétől.Az irányelv 55. cikk (2) bekezdése alapján a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő kérésére az ajánlatkérő szerv a lehető leggyorsabban – de legfeljebb az írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] ...ha:– olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen az külön figyelmeztetés nélkül is fennáll az alábbiak szerint.A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése határozza meg az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenségének eseteit.A 73. § (2) bekezdése szerint pedig az (1) bekezdésben foglaltakon túl az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel arra, hogy a rendszer nem egy egyszeri eljárás lefolytatását teszi szükségessé. A DBR vonatkozásában lényeges, hogy egy részvételi szakasz keretében jutnak be a jelentkezők a rendszerbe, mely bejutási lehetőséget folyamatosan nyitva kell hagyni. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Sub-alvállalkozó bevonásának korlátja

Kérdés: Miért kell arról nyilatkoznunk, hogy az alvállalkozónk milyen mértékben szervezi ki a munkáját további alvállalkozónak? Ez mennyiben releváns információ az ajánlatkérő számára?
Részlet a válaszából: […] ...Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 27. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet a válaszából: […] ...kell felmérnie. Az egyes beruházások egybeszámítása vonatkozásában két szempontra kell fokozottan figyelemmel lenni az alábbiak szerint.Egyrészt attól, hogy különálló működési egységről beszélünk, még nem biztos, hogy nem kell egybeszámítani a beruházásokat. Fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat tartalmaz, egy része a termékre vonatkozó teljesen általános információkat, egy része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2
3
4