Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet 6. §-a két részre osztja az ellenőrzendő eljárások körét. Az (1) és (2) bekezdés esetében a közvetlen eljárás-ellenőrzés dominál, míg a (4) és az (5) bekezdés csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha– a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Lehívás ütemezése mint szerződéses tartalom keretszerződés esetén

Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőnek folyamatosan kell kielégítenie, feltéve ha a keretmegállapodásban másként egyeztek meg a felek. Azaz nem alkalmaztak részletes ütemezést a keretszerződések lehívása során a Kbt. 109. § (1) bekezdésének a) pontja szerint kötött szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...indokolását. A keretmegállapodásban az ajánlatkérő megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein belül meghatározott részre kötelezettséget vállal közbeszerzés megvalósítására. Az ajánlatkérő akkor nem köteles a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 124. §-a, illetve 125. §-a szerinti feltételeifennállnak), valamint a keretmegállapodásos eljárás második részébenlebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeképpen, továbbá a Kbt. 123/A.§-ának (1) és (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében –, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes számban összesen e helyütt fordulelő a törvényben) nyílt eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Keretszerződés tartalma központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: Van-e kötelező előírás arra, hogy a központosított közbeszerzési eljárásban milyen tartalommal kell megkötni a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá ennek határidejét; a megrendelések kezdeményezésével, ezek visszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos részletes feltételeket; a szerződésszegésért való felelősség szabályait; az intézményeknek és a szállítóknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.