Közbeszerzési tárgy minősített adatkénti kezelése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a beszerzés tárgyát minősített adatként kell kezelni? Mi a minősített adat?
Részlet a válaszából: […] ...az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlanmegszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részérehozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele aminősítéssel védhető közérdekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szolgálati titok a közbeszerzésben

Kérdés: Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlanmegszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részérehozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele aminősítéssel védhető közérdekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához

Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti információkat a honlapján teszi közzé.A Kbt. a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szervezetek ésaz ágazati miniszter részére ír fentiek szerint elő tájékoztatásikötelezettséget, és a tájékoztatásuk alapján a Közbeszerzések Tanácsa részére,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...az érvénytelenség nemautomatikus, ahogy az az alábbi DB-határozatban is olvasható. Mivel azajánlatkérők gyakorlata is változó, ezért részünkről csak azokat az eseteketismerjük, ahol már hiánypótlást követően kifogásolták az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
Részlet a válaszából: […] ...pontja, (2) bekezdésének a), d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdéséneka), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve ha az ajánlattevő (részvételrejelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyvszerinti többségi befolyás áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...módosulásától több eljárás indításának lehetővé tételéig,vagy egyes sorok összevonásáig is terjedhet. A jogszerű összevonást vagyrészekre bontást nem a közbeszerzési tervben való változtatás alapozza meg,hanem a Kbt. vonatkozó szabályai. 3. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást folytattak le. Kivételt képez az IM rendelet 21. számúmellékletének a Kbt. IV. és VI. fejezete, valamint negyedik része szerintiajánlatkérők vonatkozásában kitöltendő 9. pontjára tekintettel a központosítottközbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételi felhívásként is értelmezi a törvény a IV. fejezetben,azaz úgy is tekinthető, mintha egy kétszakaszos eljárás második részére kerülnesor. Mivel az ajánlatkérőnek az első eljárásban vizsgálnia kellett a kizáróokokat, és bejelentési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsán – az adatok üzleti titokkénti kezeléséhez -a következő jogszabályhelyekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek egyrésztmeghatározzák az üzleti titok fogalmát, másrészt pedig azok nyilvánosságrajutásának korlátját tartalmazzák – és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött határozatlan időtartamú megállapodás érvényessége

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.