"Kezdő vállalkozás" mint ajánlattevő

Kérdés: Kezdő vállalkozásként nincs referenciánk és mérlegünk. Hogyan indulhatunk közbeszerzési eljárásban? E körben hozott-e változást a Kbt. módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmatlan, és a beszerzés tárgyából származónettó árbevétele eléri vagy meghaladja az adott közbeszerzési tárgy becsültértékét, részajánlat esetén az ajánlati rész értékét.A referencia hiánya ezzel a megoldással azonban nem orvosolható.Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] ...örökségvédelmi hatástanulmány) alátámasztva.Az építési beruházás dokumentációjának és a dokumentációműszaki tartalmának részletszabályait a Kbt. és a Kbt.-hez képest speciális,tehát eltérő szabályokat pedig a kormányrendelet határozza meg.Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzékben szerepelniekell. Amennyiben meghívást kap, és nem szerepel, akkor is szükséges az irányadójegyzékbe való felvétel. Ennek részletszabályait az alábbiak szerinttartalmazza a kormányrendelet.A 19. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alkalmassági feltétel "felső határa"

Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
Részlet a válaszából: […] Az egyetlen releváns válasz, amire a kérdező is rátalált, aKbt. ún. arányos előírása, amely szerint az ajánlatkérőnek a közbeszerzésitörvény 66. és a 67. §-ában meghatározott adatok és tények kérését -figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása műszaki feltételeknek meg nem felelésre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a javasolt termék nem felel meg a műszakifeltételeknek, ez a nem pótolható hiányosságok közé tartozik, hiszen a termékcseréje, új termék ajánlása esetén az ajánlatát módosítaná ajánlattevő, ezértaz ajánlatkérő kötelessége ebben az esetben az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben merülnek fel. Az alkalmassági kritériumokat és ezek rendszerét, továbbávizsgálatának szabályait a Kbt. 65-69. §-ai részletezik. Az alkalmasság körébenaz ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy ki, melyik ajánlattevő képes az általamegkötni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Élelmiszer-beszerzés problémái

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...amint például az egybeszámítást követően az eljárás(ok)lebonyolításán gondolkodunk, megtehetjük, hogy több eljárást írunk ki, vagyrészajánlat lehetőségét is nyitva hagyjuk egy eljárás keretében, és az egyesbeszerzési tárgyakat külön-külön csoportokba soroljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból ésmódon jogerősen korlátozta;– közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerőseneltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;– egy évnél régebben lejárt adó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 215. §-ának (3) bekezdése kötelezővéteszi az előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő részére az előminősítésiszempontok és azok igazolási módjának meghatározását, amelyet a (4) bekezdésszerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.