Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság előtt mulasztási és más pert indíthat.Továbbá az Integritás Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében jogosulta) a részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat tartalmának megfelelően kell teljesíteni, ezért nyilvánvaló jogi hibában szenved az a teljesítés, amelyben mégsem vesz részt az ajánlatban nevesített alvállalkozó. Ebből következően az ajánlatkérőnek, akit a régi Ptk. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvény napjainkra már igen részletesen tartalmazza az összeszámítási kötelezettség körében érvényesülő elveket, továbbá a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalásai is kellő eligazítást nyújtanak, a gyakorlatban mégis szinte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. Az idézett rendelkezés helyes értelmezésének abból a szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...bele sem foglalhatta volna jogszerűen azt a feltételt, hogy kifizeti az előleg összegén felüli ellenszolgáltatás meghatározott részét az adott munkarészekre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását megelőzően".Ez az a része a döntésnek, mely valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséből, hiszen a Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlattevő az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet köteles a teljesítéshez igénybe venni.Mindazonáltal a Kbt., kivételesen ugyan, de a kapacitást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...ismerete alapvetően befolyásolhatta az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni.A Kbt. 55. § (6) bekezdése a felhívás és az egyéb közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...melyet a legfontosabb EUB-döntések ismeretében válaszolunk meg, a lehető legrövidebben, ugyanakkor javasoljuk az érintett döntések részletes áttekintését.A C-187/04. és a C-188/04. számú egyesített ügyekben az Európai Unió Bírósága úgy ítélte meg, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtani, de nem a közvetlen jogalkalmazás elősegítése volt az elsődleges célja, hanem általános segítségnyújtás a tagállamok részére.(Kéziratzárás: 2020. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] ...adják meg azt a határidőt, amelyen belül az ajánlatkérőnek válaszolnia kell. A határidők arra az esetre vonatkoznak, ha az ajánlati vagy részvételi határidő lejártát megelőzően legkésőbb kell megadni a választ a gazdasági szereplők kérdéseire.Ennek keretében a Kbt. 56...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.
1
2
3
4