Igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése

Kérdés: A Kbt. 151. §-ának (9) bekezdése, valamint a 45/2015. MvM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik. Szembeötlő különbség, hogy a Kbt. a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot, míg az MvM rendelet a kétszázezer forintot meghaladó részét rendeli visszatéríteni a kérelmező részére. Agyakorlatban melyik rendelkezést alkalmazza a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200.000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 148. §-ának (5) bekezdés második mondata alapján:Az előzőekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni, amelynek alapja uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 1 százaléka, de legfeljebb 25 000 000 forint; uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni, hogy rendszeresen visszatérő beszerzési tárgy beszerzéséről van szó, vagy esetleg van lehetőség a 25 százalék feletti rész értékhatár alatti eseti beszerzésére. Amennyiben a mérték meghatározása már eleve alultervezett volt, és a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint aközbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozórészletes szabályokat;– a minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket;– a Közbeszerzési Döntőbizottság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...szempontoknak; közbeszerzésselkapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal eltiltottákközbeszerzési eljárásban való részvételtől; közbeszerzéssel kapcsolatosjogorvoslati eljárásban jogerős határozattal elrendelték a minősítettajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak van helye.A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési eljárás alapjánmegkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] ...a következőKbt.-beli rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet:– jogorvoslati kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyanajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] ...arra,hogy az előzőekben felsorolt esetekben az igazoláshoz az említett dokumentumokegyszerű másolatának csatolása is elegendő.)Az Ajánlás része az a – szervezeti kérelmezőket érintő -felhívás, miszerint szervezet csak akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe,ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatásikoncesszió, tervpályázat.) Az előzőeken túlmenően a kérelem részét kell, hogyképezze a kérelmező azon nyilatkozata, amely alapján megállapítható, hogy veleszemben nem állnak fenn a Kbt. 381...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
2