Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételi felhívásként is értelmezi a törvény a IV. fejezetben,azaz úgy is tekinthető, mintha egy kétszakaszos eljárás második részére kerülnesor. Mivel az ajánlatkérőnek az első eljárásban vizsgálnia kellett a kizáróokokat, és bejelentési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 124. §-a, illetve 125. §-a szerinti feltételeifennállnak), valamint a keretmegállapodásos eljárás második részébenlebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeképpen, továbbá a Kbt. 123/A.§-ának (1) és (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...legelőnyösebb ajánlatotkívánja kiválasztani, köteles meghatározni– az összességében legelőnyösebb ajánlat megítéléséreszolgáló részszempontokat;– részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszemponttényleges jelentőségével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...ésa hirdetmény közzétételével induló eljárás [Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése].Akétszakaszos eljárások első szakasza a részvételi szakasz, ahol – a Kbt. 100.§-ának (2) bekezdése alapján – az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételrejelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett időpontját, valamint az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját.A kérdés második részére áttérve: az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a Kbt. 66. §-át, a 67. §-át és a 69. §-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az ún. egyszerű közbeszerzési eljárásról beszél, ami nem azonos az előzőekben említett eljárással.A kérdés első részére válaszolva, az egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata a Kbt. 299-300. §-ai szerint a következő:Az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.