Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...és a Kbt. együttes, egymásra tekintettel történő értelmezése nyújthat segítséget. APtk. alapján általánosságban univerzális vagy részleges jogutódlásra van lehetőség. Az előbbi a jogutódlással érintett piaci szereplő megszűnésével jár, az utóbbinál viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Gépbérlet minősítése és bejelentése a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő gépbérlet címen köt szerződéseket vállalkozókkal. A munkagépeket vezetővel bocsátja rendelkezésre a bérbeadó. A munkagépekbe az üzemanyagot az ajánlattevő vásárolja meg. Ilyen esetben ez a gépbérlet alvállalkozásnak vagy kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének minősül? Ezt az igénybevételt be kell jelentenem?
Részlet a válaszából: […] ..."gépbérlet" közbeszerzési megítélése egyrészt attól függően alakul, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági feltételek között határozta-e meg a megfelelő munkagépekkel való rendelkezést, vagy ilyen feltételt nem írt elő, másrészt attól, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a nemzeti eljárásrend csakközbeszerzési eljárás fenntartásával kapcsolatban fogalmaz meg lehetőséget,mely kizárja nagyobb cégek részvételét. Fentieken túl további korlátot a 123. § alkalmazásában ahirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jelent,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Köztartozásmentes adatbázisban szereplő ajánlattevő igazolási kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. legutóbbi módosítása szerint kötelezhető-e az ajánlattevő a kifizetéshez eredeti nullás igazolás megküldésére, ha szerepel a köztartozásmentes adózók listájában? Ha nem, pontosan melyik jogszabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tehát egyértelmű, hogy a köztartozásmentesadózói adatbázisba kerülés feltétele annak kezdeményezése az alvállalkozórészéről. Amennyiben ebben az alvállalkozó szerepel, a fentiek alapján akifizetést teljesítő nem kérheti külön nullás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...az érvénytelenség nemautomatikus, ahogy az az alábbi DB-határozatban is olvasható. Mivel azajánlatkérők gyakorlata is változó, ezért részünkről csak azokat az eseteketismerjük, ahol már hiánypótlást követően kifogásolták az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.