77 cikk rendezése:
1. cikk / 77 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
2. cikk / 77 Eljárástípusok az új Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
3. cikk / 77 Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
4. cikk / 77 Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek
Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
5. cikk / 77 Közbeszerzések központi lebonyolítása
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
6. cikk / 77 Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
7. cikk / 77 Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett
Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
8. cikk / 77 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
9. cikk / 77 Rezsióradíj alkalmazása
Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
10. cikk / 77 Egyszerű eljárás
Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
