Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz résztajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozó pótlásra váró iratokbeszerzésére, ennek figyelembevételével kell megállapítania a hiánypótláshatáridejét. Tehát egyrészt az ajánlattevő, másrészt az ajánlatkérő isfelelősséget vállal, előbbi a hiányos ajánlat benyújtásakor, utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagyhivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a kérelmező), akinek jogát vagyjogos érdekét a közbeszerzési törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...azt azajánlattevőt, aki (illetőleg akinek alvállalkozója)– a kizáró okok (Kbt. 60-61. §-a) ellenére nyújtotta beajánlatát;– részéről a kizáró ok (Kbt. 60-62. §-a) az eljárás soránkövetkezett be.Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...címének szabályait (232-237. §)- a 40. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. Akeretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő(ajánlatkérők) a 35. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 36-38. cím...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.