Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...három kötelező kizáró ok van, mely releváns lehet versenyjogi jogsértés esetében:"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akim) esetében a 25....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Teljes körű iratbetekintés

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek a teljes ajánlatot végigmutatni csak azért, mert az ajánlattevő egy általános betekintéskérésben az ajánlat érvénytelenségét feltételezi?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintésre vonatkozó szabályok értelmében az iratbetekintést kezdeményezőnek egyrészt meg kell jelölnie a jogsértést, másrészt a feltételezett jogsértés kapcsán meg kell adnia, mely dokumentumokba kíván betekinteni.A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint: "Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Az öntisztázás új szabálya

Kérdés: Szükséges-e, hogy az öntisztázás során elismerje az ajánlattevő, amit tett, vagy lehetősége van arra, hogy peres eljárásban védje érdekeit, párhuzamosan az öntisztázással? Van változás ennek megítélésében vagy szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint az öntisztázásnak azt megelőzően kell történnie, hogy a gazdasági szereplő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtott volna be. Az öntisztázás a Kbt. 62. § (1) bekezdésének a), c)-e), g)-q) pontjai, a Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Eltiltás lehetőségének megszűnése 2021-ben

Kérdés: Van-e annak jelentősége, hogy a továbbiakban a jogorvoslati fórum nem tilthatja el az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől?
Részlet a válaszából: […] ...nem teszi lehetővé a továbbiakban a jogorvoslati fórum számára, hogy az ajánlattevőket eltiltsa a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. Az eltiltás lehetősége a Kbt. 165. § (2) bekezdésének f) pontjában szerepelt a korábbiakban, melyet hatályon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...pedig üzleti titok miatt el lehet tekinteni a (2) bekezdésben foglalt információk közlésétől.Az irányelv 55. cikk (2) bekezdése alapján a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő kérésére az ajánlatkérő szerv a lehető leggyorsabban – de legfeljebb az írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés régóta foglalkoztatja itthon is a közbeszerzési szakembereket, melyre a közelmúltban tett részben pontot az Európai Unió Bírósága. A C-263/19. számú ügyben úgy döntött, hogy "...nem ellentétes az európai direktívákkal az a nemzeti szabályozás, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség feltételeit rögzítik, míg az (1) bekezdés olyan felmondási/elállási okot határoz meg, melyet nem kell a szerződés részévé tenni, ennek ellenére alkalmazhatja azt az ajánlatkérő, hiszen a Kbt. előírja ezt a felmondási okot.A 143. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...két kizáró ok jöhet szóba az alábbiak szerint:A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki:– a Tpvt. 11. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...41/C. § alkalmazása mindenképpen feltétel, bár a fenti 39. § (2) bekezdés akár úgy is értelmezhető, hogy a mondat utolsó része egy független lehetőség, és az ajánlatkérő döntésétől függ. A teljes mondat első része egy feltételt rögzít, azaz a 41/C...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
1
2