GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...Az eltérések több millió forintos nagyságrendűek voltak. E tényből, valamint abból, hogy az egyik ajánlattevő ajánlati ára mind a két rész tekintetében majdnem megegyezik az eljárás becsült értékével, véleménye szerint alapos okkal feltételezhető volt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre áll az esetleges jogsérelmek orvoslására. A Kbt. értelmében egy ajánlat konkrétan megjelölt, üzleti titkot nem képező részébe csak meghatározott indokkal lehet betekinteni, a másik ajánlat teljes körű átvizsgálása, vagy információszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...ismerete alapvetően befolyásolhatta az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni.A Kbt. 55. § (6) bekezdése a felhívás és az egyéb közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...tapasztalat stb. meglétéről, azaz kvázi helyettesíti a kamarai feltételrendszer kamara általi vizsgálatát. Az ügy legérdekesebb része a 27. pont, ahol a jogorvoslati fórum kifejti álláspontját arról, hogy csak a kizárólagos engedélyezési jogkörrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Szakember kötelező megnevezése az ajánlatban

Kérdés: Jól értem a D.505/2019. számú döntés alapján, hogy a szakembert nem kell megnevezni még akkor sem, ha értékelési szempontról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletének IV. Felelős műszaki vezetés 1. Rész D) pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti »MV-É« kategóriájú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont részletes leírásáig, vagy a beszerzési tárgy részletes leírásáig a hazai gyakorlat túlzó tartalmat követel meg az ajánlatkérőktől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...kirívóan alacsony értékűnek minősült, hanem azt is, hogy pontosan melyek azok a pontok, amelyek az ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek."A Kbt. szabályozása, továbbá a jelen közbeszerzési eljárás feltételrendszere alapján az ajánlati árra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem kíván fokozott biztonságú elektronikus aláírást szerezni, nem fogja tudni igazolni, hogy maga küldte el a vonatkozó dokumentumot, és a dokumentum nem változott a küldés során. Érdekes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság 469/2012. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásrendben valóban lesz lehetőség sajáteljárásrend kialakítására, de csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendeléseesetén. A részletszabályok elkészítésére a 2011. évi CVIII. törvény 123. §-a adlehetőséget.A 123. § (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló – a következő, harmadik bekezdés hatálya alá nem tartozó– részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés)nyilvánosságra hozatalát megtilthatja;– nem korlátozható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2
3