GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...Az eltérések több millió forintos nagyságrendűek voltak. E tényből, valamint abból, hogy az egyik ajánlattevő ajánlati ára mind a két rész tekintetében majdnem megegyezik az eljárás becsült értékével, véleménye szerint alapos okkal feltételezhető volt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokból juthatnak hozzá a gazdasági szereplők –, amelyek nem befolyásolják a gazdasági szereplők azon döntését, hogy részt vegyenek-e az eljárásban vagy sem.A módosítás az alábbiak vonatkozásában engedi, hogy az információ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] ...általánosan használt eszközeivé válniuk, mivel jelentősen növelik a gazdasági szereplők esélyeit arra, hogy az egész belső piacon részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban. Ezért kötelezővé kell tenni a hirdetmények elektronikus formában történő továbbítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] ...kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk alapján az egységes európai közbeszerzési dokumentum meghatározása a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...Azilyen hirdetmény közzététele, illetve az előminősítési rendszer létrehozása(lásd később) tehát csak lehetőség az ajánlatkérő részére – meghívásos vagytárgyalásos eljárás alkalmazása esetén –, azt a közbeszerzési törvény nem teszikötelezővé. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.