Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletekben és végső soron a gyakorlatban is a keretmeg­állapodásos eljárás elnevezés elterjedt. A keretmegállapodásos eljárást két részből állónak tekintették, amelynek első részében az ajánlatkérő megkötötte a keretmegállapodást, a második részben pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő közül az egyik gazdasági szereplő számára, hogy a csoport felbomlását követően e csoport helyébe lépjen, és saját nevében részt vegyen a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy bebizonyosodik egyrészről, hogy ez a gazdasági szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...három kötelező kizáró ok van, mely releváns lehet versenyjogi jogsértés esetében:"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akim) esetében a 25....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel arra, hogy a keretmegállapodások esetében kötelező ajánlattétel [Kbt. 104. § (3) bekezdés] és a keretmegállapodás első részében megadott ár növelésének tiltása [Kbt. 105. § (4) bekezdés] áll fenn.A Kbt. 104. § (3) bekezdése szerint: "Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...azonos a tulajdonosi kör, úgy a két érintett kizárható.A 62. § (1) bekezdése alapján: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akio) esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Nem független, azonos tulajdonosi körrel rendelkező ajánlattevők kizárása

Kérdés: Kizárhatom-e az eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek szerintem nem függetlenek, ha a választható kizáró okot előírtam?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosok között van azonos, vagy áttételesen a második vagy a harmadik közvetett tulajdonos azonos. A döntés meghozatalában egyrészt segít a kérdésben is említett választható kizáró ok alkalmazása, illetve egy viszonylag friss EUB-döntés, melyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé tett "más formát" választana.A fenti Kbt. szabály szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályoknak való megfelelést jelenti a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerint. E rendelkezés a következők szerint szól: az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Keretmennyiség/keretösszeg kötelező meghatározása keretmegállapodásnál

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a keretmegállapodásnak csak a becsült értéke kerüljön meghatározásra, de a keretmennyiség/keretösszeg ne?
Részlet a válaszából: […] ...értéke a keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.A keretmegállapodás részletszabályai között azonban elérhető az a szabály, mely feltételül szabja, hogy a szerződés kereteit az időtartam és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől

Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ebben az esetben is fenn kell állnia a hirdetmény nélküli jogalapnak. A keretmegállapodást a kezdeményezés részévé kell tenni, de keretmegállapodástól függetlenül a Közbeszerzési Hatóságnak a jogalap megfelelőségével kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.
1
2